Községek Magyarországon
fejlec

Apostag község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kunszentmiklósi kistérség
Lakosság: 2130 fő
Terület: 31.94 km2
Népsűrűség: 66,69 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 78

Fekvése

A Duna bal partján, Budapesttől délre 76, a dunaföldvári hídtól északra 13 kilométerre található.

Szomszédos települések: Dunaegyháza, Dunavecse, Újsolt

Nevének eredete

Nevét feltehetően azon görög feliratos 12 karéjú, s az apostolok képét feltüntető templomáról kapta, amely 1805-ig állt fenn (M.Sion.1865.442).

Története

Már a vaskorban is lakott hely volt, erről tanúskodnak a település területén végzett ásatások.

Első okleveles említése 1217-ből származik.

1283. VII.1-én IV. László király itt adott ki oklevelet.

Templomában döntöttek – 1318-ban – a kalocsai érsek és tartományi püspökei, a Károly Róbert által összehívott rákosmezei országgyűlésen követendő magatartásukról.

1332-ben a szigetfői főesperességhez tartozó egyházának papja 5 gs., 4 den. pápai tizedet fizetett.

A határában álló avarkori Várhátat az 1892-es gáterősítéskor hordták el, a védőtöltés építése miatt.

Idegenforgalma már a 20. század elején is jelentős volt. A településen évente rendeznek nemzetközi enduró motoros bajnokságot, mozgáskorlátozottak fotó- és diafilm-kiállítását, Nagy Lajos-emléknapokat, valamint 10 éve itt rendezik meg az Országos Keresztény Könnyűzenei Fesztivált, közismert nevén LADIK Fesztivált.

A község híres szülötte Nagy Lajos, Kossuth-díjas író. A község melletti Tabántelek nevű pusztán született 1883. február 5-én. 1889-ig, hatéves koráig nevelkedett itt, tanyasi béres szüleinél. Gyermekkoráról „A lázadó ember” című kötetében ír. Itt született még Vida János és apostagi gyökerekkel rendelkezik Vizi E. Szilveszter is (MTA Elnöke).

Nevezetességei

  • Urunk Mennybemenetele római katolikus templom, az 1770-es években készült, barokk stílusban
  • Barokk stílusban, 1768-ban épített zsinagóga.
  • 1715-ből származó barokk evangélikus templom.
  • Nagy Lajos emlékkiállítás

A mintegy 6000 évvel ezelőtt itt élő emberek települése sok tekintetben hasonlíthatott a későbbi korok falusias településeihez. A cölöpszerkezetű, fából épült házakat vesszőből font belső falakkal választották szét szobákra, míg a hideg ellen a teljes épületet paticcsal fedték be. A lelőhelyen a mindennapi élet eszközei, maradványai kerültek elő: edénytöredékek, ételmaradványok. Az ételmaradványok arra utalnak, hogy a háziállatként tartott jószágok mellett kagylóval, s hallal egészítették ki az étrendjüket az itt lakók.

A talált edény törmelékek arra utaltak, hogy a mai Apostag belterülete már jóval a magyar honfoglalás előtt lakott volt. Az első lakosok a Duna mellett, az őskor korai időszakában az újkőkorban (vagy ahogy a latinos tudományos szakirodalom nevezi ezt az időszakot: a neolitikumban) az úgynevezett zselizi kultúra népessége volt. Az ilyen közvetett elnevezés oka az, hogy írásos emlékek hiányában nem tudjuk, hogy az itt lakók miként nevezték magukat, mely népcsoporthoz sorolták közösségüket, sem azt, hogy milyen nyelven beszéltek. A zselizi kultúra jellegzetes edényeit használó, s a más zselizi lelőhelyek lakásaihoz hasonló lakóhelyet építő őskori "apostagiak" tehát az újkőkor középső szakaszának az utolsó fázisában éltek ezen a területen A kerámiamaradványok még beszédesebbek a hozzáértők számára. A régészek sokszor az edénytöredékek alapján tudják megmondani egy-egy lelőhely korát, s az ott lakó emberek kultúráját. A lelőhelyen számos vastag falú őskori tárolóedény maradvány mellett, vonalas díszítésekkel ékesített díszkerámia töredéket is elő kerültek, amelyek jól mutatják a korabeli fazekasok ügyességét, s hozzáértését

Neolitikum (gör.): újkőkor, csiszolt kőkor. Legfontosabb jellemzője az élelemtermelésre való áttérés, a letelepedés, a kerámiakészítés, az állatok háziasítása. Eszközeiket csiszolással készítették. A legkorábbi települései az i.e. 9-8. évezredben jöttek létre a Közel-Keleten. Magyarországi legrégibb neolit kultúránk a balkáni eredetű Körös kultúra az Alföld déli részén, fiatalabbak a vonaldíszes kerámia alföldi és dunántúli csoportjai.

Képgaléria

Következő községek

Aranyosapáti | Aranyosgadány | Arló | Arnót | Ároktő | Árpádhalom | Árpás | Ártánd | Ásotthalom | Ásványráró | Aszaló | Ászár | Aszód | Aszófő | Áta | Átány | Atkár | Attala | Babarc | Babarcszőlős | Babócsa | Bábolna | Bábonymegyer | Babosdöbréte | Babót | Bácsalmás | Bácsbokod | Bácsborsód | Bácsszentgyörgy | Bácsszőlős | Badacsonytomaj | Badacsonytördemic | Bag | Bagamér | Baglad | Bagod | Bágyogszovát | Baj | Baja

További községek

Fót | Nagyrécse | Csákvár | Hernádkércs | Trizs | Sormás | Palé | Hegyhátsál | Doba | Petőfiszállás | Péterhida | Nemeshetés | Kocsér | Kerecsend | Barabás | Bükkábrány | Pusztaradvány | Ásotthalom | Rákóczifalva | Bánhorváti | Nemescsó | Zalamerenye | Kamut | Taksony | Gesztely | Timár | Gagybátor | Bélapátfalva | Tiszanána | Szuhogy | Rinyaújlak | Gyűrűs | Nagybudmér | Nagyhegyes | Döbrönte | Hejőkürt | Dévaványa | Adony | Csökmő | Somogyhárságy | Nagyberki | Patvarc | Szabolcsbáka | Balatonújlak | Szilvágy | Egyházaskesző | Hajdúbagos | Gyöngyöspata | Jásztelek | Sáregres